A nagy olajkérdés! Avagy milyen olajat használjak? Itt megtudod!

Sosem lehetsz elég figyelmes, ha az autódról van szó. A gyári ajánlások nem mindig jók. Ezt tudjuk. Erre példa a Fiat Punto 20 000km-es olajcsere periódusa vagy 18 hónap. Itt álljunk meg egy gondolatra. Az olajcsere periódusa függ a használattól. Az olajon nem érdemes spórolni. Sokat használom városban az autómat. Az állandó gyorsítás és lassítás igénybe veszi a motort. A változó fordulatszám nem állandó olajnyomást eredményez. Havi rendszerességgel illik ellenőrizni, az olajszintet, az autóban. A dízelüzemű autó motorolaja, akár súlyának 5%-át képes lebegésben tartani, emellett kenőképessége nem változik. Ez annyit tesz, hogy 4kg olajban kb. 20dkg korom lebeg folyamatosan a motorodban. A szín és a tapintás nem divat már. Ha lejárt a periódus, akkor bizony cserélni kell. A nagy olajgyártók (Shell, MOL, OMV  üzemeltet erre szakosodott laborokat, ahol vizsgálják a beküldött mintákat. Annak ellenére, hogy nem divat a szemrevételezés, azért figyelem a színét, amennyiben sötétül és erős barna lesz már engedem is le és cserélek szűrőt is. Te sem szívesen eszed meg a száraz kenyeret, még akkor sem, ha nem nem járt le.

Térjünk vissza  punyeszhez. 20 000km, még mit nem... jó az 8 000-10 000km-nek is. Igyekszem betartani a 8 000km-es intervallumot. nem mindig sikerül, de ezért használok jó minőségű olajat. 

De mi is az a motorolaj?

A motorolajok alapolajból és adalékokból állnak. Az alapolajat bázisolajnak nevezik, ez a motorolaj nagyobb része. A kenőanyag lehet ásványi olaj vagy szintetikus olaj, vagy a kettő keveréke a félszintetikus vagy részszintetikus olaj. 

Sokszor van szó a motorolajok viszkozitásáról és ez a képessége a hideg- és a melegviszkozitást is magában foglalja. A viszkozitás nem más, mint a folyadékrétegek egymáson való elmozdulásakor fellépő belső surlódás mértéke. 

Kísérlet: Amikor kint hagysz 2 dl olajat 3 órára a -20°C-os hidegben, majd öntsd az egyik edényből a másikba a hidegben. Hát időbe fog kerülni. Majd ugyanezt szobahőmérsékleten is teszteld le. Nyilván 100°C-on megint változik.   

A meleg olaj hígfolyós lesz, ez tiszta sor. 

Mit jelent a motorolaj SAE viszkozitási osztályozása?

A motorolajok viszkozitási osztályokba történő besorolását a SAE (Society of Automotive Engineers, USA) J 300 szabvány határozza meg.

Léteznek egyfokozatú- és többfokozatú viszkozitási osztályok. Az egyfokozatú (monograde) olajok egyetlen adott viszkozitás osztály előírásait teljesítik.

Motorikus üzemre használható ún. nyári fokozatok (növekvő viszkozitási sorrendben): SAE 30, SAE 40, SAE 50, (SAE 60). Az egyfokozatú nyári olajokat általában dízel hajómotorokban és mezőgazdasági gépekben alkalmazzák.

A téli fokozatok: SAE 0W, SAE 5W, SAE 10W, SAE 15W, ahol a legjobb hidegindíthatóságot a SAE 0W, a legkedvezőtlenebbet a SAE 15W jelöli. (Lásd a táblázat szivattyúzhatósági határhőmérséklet oszlopát.) A SAE 10W viszkozitási osztály már általában rész-szintetikus, míg a SAE 5W, SAE 0W fokozatok kizárólag szintetikus alapolaj felhasználásával valósíthatók meg.

A járműipar igényeit a többfokozatú (multigrade) olajok biztosítják, amelyek évszaktól függetlenül garantálják a hidegindíthatósági és az üzemmeleg állapotokhoz szükséges követelmények teljesülését. A többfokozatúak között beszélhetünk szűk (pl. 15W-30) és tág (pl. 5W-50) viszkozitás osztályú termékekről.

Némi kitérővel - a jobb érthetőség kedvéért - személygépjármű motorok esetében léteznek energiatakarékos motorolajok. A gyártástechnológiailag erre alkalmassá tett motoroknál (szűk tűrések, jó illesztések, korszerű szerkezeti anyagokból készült precíz megmunkálású és felületkezelt alkatrészek) esetében alkalmazhatóak az energiatakarékos, ún. könnyű futású motorolajok (Pl: SAE 0W-30, 0W-40, 5W-30). Ezek a kenőanyagok üzemmeleg állapotban is alacsony viszkozitásúak, így belső súrlódásuk csekély. Kopottabb vagy nagyobb illesztési hézaggal gyártott motorok esetében az alacsony viszkozitás elégtelen kenési állapot kialakulását eredményezheti, ilyenkor megoldást jelenthet pl. egy melegoldalon SAE 50-es olaj használata.

Figyelem! Az energiatakarékos motorolajok súrlódás-csökkentő adalékokat is tartalmaznak. Motorkerékpár olajkenésű tengelykapcsolóban nem biztosítják a megfelelő nyomatékátvitelt, és szerkezeti meghibásodást okozhatnak!

A viszkozitási index (VI) fogalma:

A viszkozitási index azt mutatja meg, hogy egy adott folyadék viszkozitása mennyire változik a hőmérséklet-változás hatására. Az alacsony viszkozitási indexű folyadékok viszkozitása szélsőségesen változik a hőmérséklet-változás hatására. Az ilyen folyadékok általában kevésbé alkalmasak közlekedési olajként, mert nagy különbség van az olaj hidegben tapasztalható tulajdonságai és a melegben tapasztalhatóak között. Ezért ma már elsősorban magas viszkozitási indexű olajak vannak használatban, mert ezek nagyobb mértékű hőmérséklet-változás hatására is csak kismértékben változtatják meg a viszkozitásukat, így "viselkedésük" stabilabb, állandóbb.

Egy- és többfokozatú olajok:

Ahhoz, hogy egy motorolaj egyszerre tudjon jól teljesíteni alacsony és magas hőmérsékleten az szükséges, hogy a viszkozitása ne változzon jelentősen a hőmérséklet-változás hatására.

Bizonyos olajok, alacsony viszkozitási indexük miatt, nem képesek egyszerre megfelelni egy téli és egy nyári viszkozitási fokozat által támasztott követelményeknek. Ezek az olajok csak egy viszkozitási osztályba sorolhatók be, ezért hívják őket egyfokozatú olajoknak. Más olajok, amelyeknek magasabb a viszkozitási indexe, egyszerre képesek teljesíteni egy téli és egy nyári viszkozitási osztály követelményeit is. Ezek a többfokozatú olajok.

Olajjal szemben támasztott követelmények:

• Kenés
• Hűtés
• A motor tisztántartása
• Korrózióvédelem
• Hidegindítás után hamar meginduljon a kenés
• Tömítés
• Ellenálljon az üzemanyag savasító hatásának
• Ne kokszosodjon
• A csereperiódus alatt ne változzon jelentősen a minősége
• Alacsony legyen az illékonysága

Kenés:

A kenés hatására a kenőolaj növeli a motorok hatásfokát és az üzemanyag takarékosságot.

Hűtés:

A szintetikus olajok homogén molekulaszerkezete biztosítja az olaj állandó sebességű, stabil áramlását. Az ásványolajok egymásba gabalyodott molekulái nem képesek állandó sebességgel áramlani, ezért az olaj lassabban és kevésbé kiszámítható módon szállítja el a hőt a forró pontokról. Bár a motor hűtését elsősorban a hűtőrendszer végzi, egy szintetikus olaj remekül ki tudja azt egészíteni.

A motor tisztántartása és kokszosodás:

A szintetikus olaj sokkal jobban tűri a hőt, mint az ásványi. A motor leállítása után a motorolaj hőmérséklete felfelé indul el, ugyanis a hűtőfolyadék keringése ilyenkor leáll. A megemelkedett hőmérséklet kokszképződést okoz egy ásványolajnál, de nem egy szintetikusnál. A koksz természetesen szennyeződés, tehát a tönkrement ásványolaj gyakorlatilag szennyezi a motort. A szennyeződések ráéghetnek a szelepekre, és tömítetlenséget, ezáltal olajfogyasztást okozhatnak. Az olaj detergens (tisztántartó) és diszpergens (lebegtető) adalékainak nagyon fontos szerepük van, hiszen a keletkező korom és egyéb, olajban oldhatatlan termékeket lemossák a felületekről és lebegtetik, kolloid szuszpenzióban tartják azokat annak céljából, hogy ezeket az olajszűrőben le lehessen választani.

Korrózióvédelem:

A kenőanyagba működés közben számos korróziót elősegítő vegyület kerülhet, ilyen folyamatok és ezek vegyi "eredménye" például: benzinmotorok esetében a szegénykeverékes üzemmódban a magasabb NOx kipufogógáz-tartalom miatti fokozott salétromsav-képződés, dízel motornál a gázolaj kéntartalma miatt keletkező kénessav, EGR hatására létrejövő savas alkotók és lerakódások. Az ezek miatt fellépő korróziós károsító hatást bázikus adalékokkal semlegesítik. Természetesen a kenőanyag maga és átalakulási termékei sem okozhatnak korróziót a fémes felületen, átmeneti korrózióvédő hatást kell, hogy kifejtsenek a motor állása közben.

Hidegindítás után hamar meginduljon a kenés:

Nem attól kezd el hamarabb kenni a szintetikus olaj, mert szintetikus, az 5W-s és 0W-s olajokat nem lehet ásványolajból készíteni. Márpedig ezek az olajok rendelkeznek a legjobb folyási tulajdonsággal hideg állapotban. Ez télen különösen kritikus, amikor jóval tovább tart, míg a motor és az olaj elérik az üzemi hőmérsékletet. Az alacsonyabb téli viszkozitás biztosítja, hogy a motor rövidebb ideig maradjon kenés nélkül egy hidegindítás után.

Tömítés:

A motorolaj feladata a dugattyú-dugattyúgyűrű-hengerpalást között az átfújás megakadályozása. A tömítettség ugyan nem hermetikus, de jó műszaki állapotú, nem kopott motornál kisebb lehet 1%-nál. Kopott motornál ez az érték magasabb.

A csereperiódus alatt ne változzon jelentősen a minősége:

A többfokozatú olajok kulcsa, hogy viszkozitásuk ne változzon drasztikusan a hőmérséklet-változás hatására. Többfokozatú olajat ásványolajból is lehet gyártani, de ehhez viszkozitás-módosító adalékokra van szükség. Ezek olyan hosszúláncú szénhidrogének, amelyek ellensúlyozzák az olaj természetes sűrűség-változását. Az velük a baj, hogy a motor üzemelése során ezek a hosszú molekulaláncok elnyíródnak, és egy idő után nem képesek betölteni funkciójukat. Így bizonyos idő elteltével a többfokozatú ásványolaj szinte egyfokozatúvá válik. A szintetikus olaj ellenben nem igényelnek ilyen adalékot ahhoz, hogy viszonylag stabil maradjon a viszkozitásuk. Esetükben maga a szintetikus alapolaj rendelkezik a megfelelő tulajdonságokkal. Mivel nincs mi elnyíródjon, ezért a csereperiódus végére is megmarad az olaj stabilitása. Ennek, valamint a korábban említett kokszosodással szembeni ellenállásuknak köszönhetően, a szintetikus olajok sokkal jobb állapotban vannak a csereperiódus végére, mint az ásványiak.

Mi a különbség a szintetikus- és az ásványi eredetű motorolajok között?

Az ásványolaj alapú motorolajok a kőolajból finomítási technológiák során nyert természetes szénhidrogén-vegyületek (pl. paraffinok vagy naftének) és teljesítményjavító adalékok keveréke.

A szintetikus elnevezés nem egzakt petrolkémiai fogalom, és ez sajnos marketing szempontból számos "félreértelmezésre" adhat lehetőséget. Műszaki értelemben a következőket kell értenünk alatta. Léteznek olyan mesterségesen előállított szénhidrogén molekulatípusok - motorolajok esetében szintetikus szénhidrogénnek is nevezett poli-alfa-olefinek (PAO), illetve szintetikus észterek -, amelyek a motorikus igénybevételek szempontjából lényegesen felülmúlják az ásványolajokat. Az ilyen típusú alapolajok előállítása - nagyon leegyszerűsítve - etilén bázisból kiindulva komplex szénláncmódosításokkal történik. Szintetikus motorolajnak az a termék tekinthető, amelyben az alapolaj 100%-ban PAO és/vagy észter összetételű. A legkisebb mértékű (!) ásványolaj hozzáadása esetén már csak a rész-szintetikus (semy-synthetic) elnevezést lehet korrektnek tekinteni.

Teljesítményszintek:

Sok esetben sajnos félreértések és keveredések vannak a teljesítményszinteket (specifikációk), jóváhagyásokat illetően. Megpróbáljuk ezt kicsit világosabbá tenni.

A teljesítményszintek (API, ACEA, stb.) általános érvényűek, nem konkrét gyártóhoz kötődnek, a jóváhagyások (VW, MB, PSA, stb.) autógyártók által kialakított szabványok, melyek pontosabban leírják az adott jármű igényeit. Jóváhagyása akkor lehet egy terméknek, ha azt az adott járműgyártó a saját vizsgálati módszere szerint megvizsgálta az olajat és engedi annak használatát. Ezek alapján kijelenthető, hogy a jóváhagyások kicsit szigorúbb feltételeket támasztanak a termékekkel szemben.

A motor és segédberendezései, illetve a hajtáslánc motorolaj kenésű elemei által támasztott követelményekkel szembeni megfelelőség szabványos megfogalmazása a különböző teljesítményszintek alapja.

A motorolajok teljesítményszint szerinti osztályozása nemzetközileg elfogadott szabványrendszerekre épül, amelyeket géplaboratóriumi körülmények között végrehajtott fékpadi motorvizsgálatok és kiegészítő olajlaboratóriumi vizsgálatok alapján állapítják meg akkreditált intézmények.

A motorfékpadi vizsgálatok jól modellezik, hogy a motorolaj milyen szinten képes megoldani a motor védelmét a legintenzívebb igénybevételekkel szemben. A motorfékpadok több évtizedes fejlesztésének eredménye, hogy a magas teljesítményszintűnek minősített termékek képesek a gyakorlatban minden követelménynek egyidejűleg megfelelni.

Mivel a teljesítményszintek meghatározása a gyártótól függetlenül történik, ezért a - dokumentálható - motorolaj teljesítményszint egyben objektív műszaki értékmérője a kenőanyagnak.

API, azaz az amerikai járműgyártók által elfogadott motorolaj teljesítményszintek

API: American Petroleum Institute - Amerikai Kőolajipari Intézet.

1947 óta működik az API teljesítményrendszer, amely az üzemmód szerint benzines és dízel kategóriát különböztet meg. Sajnos a benzines kategória itt sem tükrözi maradéktalanul a mi elvárásainkat, mivel leginkább a 3 és 5 liter közötti hengertérfogatú, hosszúlöketű, fajlagosan alacsony hőmérsékletű motorokra lett kialakítva. Ennek ellenére ez terjedt el a motorkerékpár szervizelőírásokban, és némi korlátozással valóban jól használható rendszer Európában is.

Benzinüzemű motorok motorolajai:

API SG -SH - SJ - SL - SM - SN növekvő sorrendben

SG: 1989-ben bevezetett katalizátorbarát, ólommentes benzinüzemhez alkalmas teljesítménykategória.

SH: 1994-től érvényes, az API SG jóváhagyatási folyamatának szigorításán alapuló kategória.

SJ: 1996-ban életbe lépett, jelenleg érvényben lévő amerikai benzines teljesítményszint. Jelentős magas hőmérsékletű lerakódás csökkenés, alacsonyabb kéntartalom és illékonyság, illetve növelt üzemanyag-takarékosság jellemzi.

SL: 2001 júliusától érvényes teljesítményszint, különösen a kopásvédelem, az öregedésállóság és az energiahatékonyság terén támaszt fokozott követelményeket.

SM: Minden jelenleg használatban lévő gépjárműmotorhoz. Bevezetve 2004.11.30-tól. Az SM olajok fokozott öregedésállósággal, jobb lerakódás elleni védelemmel, jobb kopásvédő képességgel és kedvezőbb hidegtulajdonságokkal rendelkeznek, mint az eddigi teljesítményszintűek. Néhány SM kategóriájú motorolaj megfelel az ILSAC GF-4 specifikációnak és/vagy energiatakarékos (EC) olajnak minősíthető. Az SM olajokban alkalmazható adalékelemek foszfortartalma és kéntartalma a korábbi teljesítményszintekhez képest korlátozott, a jobb katalizátor-kompatibilitás érdekében.

SN: 2010 októberében kerül bevezetésre. Alapvetően az ILSAC GF-5 műszaki követelményeit veszi át, de a minősíthető SAE viszkozitás osztályok köre szélesebb, tartalmazza a 10W-XX osztályokat is. Az API SN minősítésű motorolajokat 85% bioetanolt tartalmazó E85 üzemanyag használata mellett is tesztelik. Csökken a katalizátormérgező foszfor- és kéntartalom, a hangsúly a SAE 0W-20, 5W-20 viszkozitás osztályokon van. A szigorú vizsgálati határértékek miatt az iszapképződésnek jobban ellenálló hidrokrakkolt alapolajok és a belső motortisztaságot elősegítő korszerű hamumentes antioxidáns, detergens-diszpergens és súrlódásmódosító adalékok kerülnek előtérbe.

Dízel motorolajok:

API CC - CD - CF - CE - CF-4 - CG-4 - CH-4 - CI-4 - CJ-4

CD: 1955-től érvényes nehézüzemű dízel és turbódízel kategória.

CF: 1994-től API CD-t váltotta fel. Gyakori, közepesen magas teljesítményszint nehézüzemű dízel motorokhoz.

CE: 1987-ben bevezetett kategória. Az API CD-hez képest 3 új fékpadi vizsgálattal (NTC 400, Mack T-7, Mack T-6) bővítve.

CF-4: 1991-ben az API CE-t váltotta fel. Új vizsgálat a dugattyútisztaságra: Cat 1K a Cat 1G2 helyett.

CG-4: 1995. január 1-jétől érvényes, magasabb szintű motorvédelmet biztosító teljesítményszint.

CH-4: 1999-től bevezetett, az API CG-4-et meghaladó, hosszú csereperiódusra alkalmas rendkívül környezetbarát motorolaj specifikáció.

CI-4: 2002-ben bevezetett kategória, nagy fordulatszámú, négyütemű dízelmotorokhoz, amelyek megfelelnek a 2004-ben bevezetendő amerikai kipufogógáz-előírásoknak. Az ilyen minősítéssú motorolajok legfeljebb 0,5 tömeg-százalékban kenet tartalmazó dízel üzemanyagok alkalmazása esetén használhatók. Kifejezetten kipufógógáz-visszavezetéssel ellátott motorokhoz (EGR). Optimális védelmet nyújt korrózió ellen, a korom által okozott motorkopás ellen, véd a a dugyattyú lerakódással szemben, és ellenáll a korom tartalom növekedése miatt bekövetkező alacsony- és magas hőmérsékleti viszkozitás-változásnak. Alkalmazható az API CH-4, CG-4, CF-4 specifikációjú olajokat igénylő motorokban is.

Megjegyzés: létezik CI-4 PLUS" minősítés is, azoknak az olajoknak a megjelölésére, amelyek magasabb szintű korom okozta viszkozitás-növekedés elleni védelemmel, valamint az SM előírásnál kedvezőbb nyírásstabilitással rendelkeznek. Úgy, mint az EC jelölés, ez a jelölés is megjelenik az API által kiadott, a flakonon feltüntethető "donut"-on.

CJ-4: 2006-ban bevezetett új kategória, nagy fordulatszámú, négyütemű országúti dízelmotorokhoz, amelyek megfelelnek a 2007-ben bevezetett amerikai kipufogógáz-előírásoknak. SAPS-szintje majdnem olyan alacsony, mint az ACEA E6-ra jellemző szint. Az ilyen minősítéssú motorolajok legfeljebb 0,5 tömeg-százalékban kenet tartalmazó dízel üzemanyagok alkalmazása esetén használhatók. Optimális védelmet nyújt a katalizátor-mérgezés, részecskeszűrő-eltömődés, motorkopás ellen, véd a a dugattyú lerakódással szemben, és ellenáll a korom tartalom növekedése miatt bekövetkező alacsony- és magas hőmérsékleti viszkozitás-változásnak. Alkalmazható az API CI-4 Plus, CI-4, CH-4, CG-4, CF-4 specifikációjú olajokat igénylő motorokban is.

Autógyártói jóváhagyások:

Fiat:

Fiat 9.55535-G1:
Hosszú csereperiódusú, üzemanyag-takarékos motorolaj benzinmotorokhoz.

Fiat 9.55535-G2:
Standard jellemzőkkel rendelkező motorolaj, benzin üzemű motorokhoz.

Fiat 9.55535-H2:
API SM és ACEA A3/B3-04 szabványoknak is megfelelő, nagy teljesítményű motorolaj, magas hőmérsékleten is magas viszkozitással.

Fiat 9.55535-H3:
Nagy teljesítményű benzinmotorokhoz ajánlott motorolaj.

Fiat 9.55535-D2:
Standard jellemzőkkel rendelkező dízel motorolaj.

Fiat 9.55535-M2:
Hosszú csereperiódusú motorolaj. Megfelel az ACEA A3/B3-04 és A3/B4-04 szabványoknak és a GM-LL-B-025 szabványnak is.

Fiat 9.55535-N2:
Hosszú csereperiódusú motorolaj, amely ajánlott turbófeltöltővel szerelt benzines és dízel motorokhoz. ACEA A3/B4-04 szabványnak is megfelel.

Fiat 9.55535-S1:
Hosszú csereperiódusú, üzemanyag-takarékos, kipufogógáz utókezelő rendszerekkel kompatibilis motorolaj benzines és dízel motorokhoz. ACEA C2 szabványnak is megfelel.

Fiat 9.55535-S2:
Hosszú csereperiódusú, üzemanyag-takarékos, kipufogógáz utókezelő rendszerekkel kompatibilis motorolaj benzines és dízel motorokhoz. Megfelel a következőknek is: ACEA C3-04, MB 229.51 és API SM/CF. [1]

1. https://www.cepsa.hu/olaj-tudastar